Árampiac Augusztus 28 Kiadvány: Nrgreport.com Évi 48,8 százalékos növekedés - ez lehet következő aranybánya

A befektetők aranybányája lesz Írország - írja egy friss elemzés, mert bár a szigetország az utóbbi években egyáltalán nem bánt rosszul a megújuló energiás, főként szélenergiás beruházásokkal, a 2030-as célok miatt még nagyobb tempóra kell váltania. Az Írország energiapiaci kilátásai 2030-ig - Piaci trendek, szabályozások és versenyképes táj című, most aktualizált Global Data tanulmányban az áll, hogy hatalmas beruházásokra lesz szüksége az íreknek annak érdekében, hogy a terveiknek megfelelően támaszkodhassanak majd a megújuló energiaforrásokra. Számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy 2020 és 2030 között összesen 5800 megawatt (MW) új megújuló energiás termelő kapacitást kell beépíteniük a rendszerükbe. Csak így teljesíthetik a vállalásukat, ami összesen 9600 MW-ról szól. Tavaly az Európai unióban megvalósított villamosenergia termelő beruházások 95 százaléka megújuló energiaforrásokhoz kötődött. A World Economic Forum adatai szerint a zöldenergiás beruházások 63 százaléka kötődött a szélhez úgy, hogy a 26,7 milliárd eurós beruházási méret nagyobb részét, 16,4 milliárd eurót a szárazföldi (onshore) szélfarmokra költöttek. (Az offshore "tortaszelet" így 10,3 milliárd eurós volt 2018-ban). Ezzel az EU-ban termelő villamos energia kapacitásoknak 18,4 százalékát (a teljes villamosenergia-igénynek pedig 14 százalékát) biztosítják szélenergiából. Az élmezőnyben Az uniós rangsorban az írek a listavezető Dánia után következnek: tavaly az energiaszükségletek 28 százalékát biztosították a szélerőművek, zömében szárazföldiek. A jó helyezésüket az írek a 2009-ben elfogadott energiastratégiájuknak köszönhetik akkor is, ha az abban megfogalmazottakhoz képest mára a megvalósítással kis csúszásba kerültek. A 2030-as vállalások teljesítése érdekében így a kormánynak további ösztönzőket kell a rendszerbe tennie. Viszonyításképpen Magyarországon, energetikában jelenleg is egyetlen tételhez ragaszkodik mereven a kormányzat: az új paksi atomerőmű megépítéséhez. Az eredetileg 2026-ra átadni tervezett, orosz hitelből épülő két reaktor (2x1200 MW) elkészülte azonban már 2030-ra is kérdéses. Azért fontos ez, mert mert a Brüsszelben leadott, igaz, még nem végleges magyar klímaterv egyik sarokpontja éppen az, hogy Paks II. új termelőkapacitásainak köszönhetően Magyarország villamosenergia-ellátásban 2030-ra önellátóvá válhat. Márpedig a jelenleg működő négy régi, egyenként 500 megawattos paksi reaktor sem biztos, hogy kihúzza odáig - legalábbis erre utal, hogy egyre egyakrabban kell egyik vagy másik reaktor termelését visszafogni valamilyen "nem várt esemény" miatt. Márpedig a magyar klímastratégiában Paks II.-n kívül csak annyi szerepel, hogy a hazai megújuló energiás áramtermelő potenciál 2030- ig majd felkúszik (valahogy) 4500 MW-ig - ebből mintegy 4000 MW lenne a napenergia része. A szélenergiás áramtermelést viszont a jelek szerint Magyarországon kivéreztetik. Az írek azonban nem csupán a papírra írták, hogy 2030-ig 9,6 GW megújuló energiaforrásból származó termelő kapacitást terveznek bekötni a rendszerükbe. Már azt is tudják, hogy mindezt alapvetően a tengeri (offshore) szélenergiás, illetve a napelempark kapacitást növelő beruházásokkal fogják tudni csak teljesíteni. Az offshore amúgy a befektetők számára abban az értelemben még felfedezendő területnek számít arrafelé, hogy bár a sekély vizű, homokos part közelébe telepített Arklow Bank szélerőművének első tervei már közel 15 éve elkészültek, eddig csupán 25 MW termelőkapacitás épült meg a minimálisan tervezett 520 MW-ból. Ez utóbbival együtt az ír offshore méret - a Global Data szerint - 2030-ra elérheti majd az 1900 MW-ot is. Ha így lesz, az éves átlagra számolható növekedési ütem egészen hajmeresztő számot mutat majd: 48,8 százalékot. Felhajtó erő A Reneweable Energy World szakírója azonban azt is megjegyzi, hogy azzal, hogy a telepítendő zöldenergiás kapacitások 65 százalékát a következő évtizedben kell megépíteni, úgy nem csak a piac növekedése lesz jelentős, de az iparági felfutás következtében az ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások és technológiák iránti igénynövekedés is erőteljes gazdasági felhajtó erőt indukálhat. "Ez új piacokat nyit meg a szélerőműves modulok és kapcsolódó berendezések számára is, mivel a megtermelt energiát el kell juttatni a hálózatba. A tengeri kábelfektetési piac kulcsfontosságú üzleti lehetőségként jelenhet meg Írországban" - tette hozzá Arkapal Sil, a Global Data energetikai elemzője. Ő úgy látja, ez az emelkedő pályaív gyakorlatilag a különféle kormányzati ösztönzőrendszereknek köszönhető. Például annak is köszönhetően, hogy Írország deklarálta: 2025-ben kivezeti a szenet az energiamixéből. Ráadásul a szén helyébe lépő megújuló energiás kapacitások növeléséhez - de a folyamatos energiaellátás biztosításához is - a hálózati korszerűsítés is szükséges. Ami szintén hatalmas méretű beruházásokat jelent majd, és befektetőket vonz majd be a rendszerbe. Mindezek várható költségméretét a tanulmány nem ecseteli, de Írországnak valójában nincs is más választása, mint ezen az úton haladni. Hasonlóan az összes szénről lemondó, zöldenergiát preferáló, klímavédelmi kérdésben aktivizálódó európai országhoz. A Global Data pedig mindehhez ontja magából a 2030-as prognózisokat. Ahogyan a legutóbbiról a Napi.hu megírta: a németek a következő évtized végére olyannyira sikeresen válthatják ki az atomot és a szenet a villamosenergia-termelésből, hogy németországi árampiaci igényeknek majd' háromnegyedét (72,7 százalékát) zöldenergiából fogják tudni biztosítani.

VISSZA